sárszalonka*

*: Beleértve a Gallinago delicata (amerikai sárszalonka) néven önálló fajként is ismert Gallinago gallinago delicata alfajt is.

Hazai előfordulás
Szórványos fészkelő. A kisebb-nagyobb kiterjedésű nedves réteken többfelé költ egy-egy pár. Fészkelése ismert a Hanságban, a Sárréten, a Duna–Tisza közén, a Hortobágyon, a Bihari-síkságon, a Szatmári- és a Beregi-síkságon, a Bodrogközben, valamint a Tisza és a Körösök mentén. Tavasszal és ősszel nagy tömegben vonul át a Kárpát-medencén, főleg lecsapolt halastavakon, mocsárréteken, elöntött réteken, árasztásokon és rizsföldeken figyelhető meg.

Időbeli előfordulás
A tavaszi vonulás március elejétől május közepéig, a sokkal tömegesebb őszi július végétől novemberig zajlik, csúcsidőszaka augusztus és szeptember. Enyhe teleken egy-egy példány át is telelhet.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években és 2005–2007 között is 300–600, a 2017–2018-ban végzett KEHOP-felmérés adatai alapján 300–500 párra becsülték.

Természetvédelem
Európai állománycsökkenését a megfelelő vizes élőhelyek fogyatkozása, főként azok kiszáradása okozza. A fészkelőhelyek növényzeti struktúrájának megváltozása táplálékmennyiség-csökkenést és növekvő predációs veszteséget okozhat. Mintegy 1,5 millió egyed esik vadászat áldozatául, főként Franciaországban. A csapadékvizek megtartása, élőhely-rekonstrukciók létrehozása, megfelelő élőhelykezelés segítheti – más partimadárfajokkal együtt – állományának megtartását.

Forrás: Hadarics T. 2022. Sárszalonka. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 250–251.